Védő közvetítés Demystified: Bennfentes betekintés 50 összetett műszaki kifejezésbe – hányat ismer?

 

 

1. Fő védelem:

 

Megfelel a rendszerstabilitási és berendezésbiztonsági követelményeknek, képes szelektíven és gyorsan leválasztani a védett berendezéseket és a vezetékhibákat.

 

2. Nagyfrekvenciás blokkoló távolságvédelem:

 

A távolságvédelem indító komponenseit és távolságirányító elemeit használja fel az adó vezérlésére, hogy nagyfrekvenciás blokkoló jeleket küldjön, a védelem mindkét oldalán a blokkolás elvén alapuló nagyfrekvenciás védelmet képezve.

 

3. Másodlagos felszerelés:

 

Azokra a kisfeszültségű elektromos berendezésekre vonatkozik, amelyek felügyelik, vezérlik, beállítják és védik az elsődleges berendezések működését, valamint működési feltételeket vagy gyártási parancsjelzéseket biztosítanak a kezelő és karbantartó személyzet számára.

 

4. Ismételt földelés:

 

A semleges vonal egy vagy több pontjának ismételt földeléshez történő csatlakoztatását ismételt földelésnek nevezzük.

 

5. Távolságvédelem:

 

Védőeszköz, amely impedanciaelemeket használ a rövidzárlati hibákra. A hibaponttól a védelem telepítési helyéig tartó impedancia értékre a feszültség/áram arány (U/I=Z) segítségével reagál, ahol az impedancia a távolsággal arányos, innen a távolságvédelem, ill. impedancia védelem.

 

 

 

6. Nulla sorrendű védelem:

 

Egy nagy zárlati áramú földelőrendszerben a földelési hiba fellépése után a nulla sorrendű áram, a nulla sorrendű feszültség és a nulla sorrendű teljesítmény jelenik meg. A relé védelmi eszközt, amely ezeket a mennyiségeket használja a testzárlat elleni védelemre, összefoglalóan nulla sorrendű védelemnek nevezzük. A nulla sorrendű áramvédelem egy általánosan használt típus.

 

7. Biztonsági mentés:

 

Ha a fő védelem vagy a megszakító megtagadja a működést, a hibás elemet hosszabb késleltetéssel (a fővédelemhez viszonyítva) lekapcsolhatja.

 

8. Nagyfrekvenciás védelem:

 

Hiba után nagyfrekvenciás jellé alakítja át az áram fázis- vagy teljesítményirányát a vezeték mindkét végén. Ezután magát az átviteli vonalat használja nagyfrekvenciás áramút létrehozására, és ezt a jelet az ellenkező végére küldi, hogy összehasonlítsa a két végén lévő áramok fázis- vagy teljesítményirányát.

 

9. Automatikus biztonsági berendezés villamosenergia-rendszerekhez:

 

Olyan automatikus védelmi eszközökre utal, amelyek megakadályozzák az áramellátó rendszerek stabilitásának elvesztését, és elkerülik a nagymértékű áramkimaradásokat.

 

10. Villamos rendszer balesetei:

 

Olyan eseményekre utal, amikor a villamosenergia-rendszer berendezései meghibásodnak, vagy a személyzet hibázik, ami a meghatározott határokon túl befolyásolja az áramellátás mennyiségét és minőségét.

 

11. Rezonancia túlfeszültség:

 

Az energiarendszer egyes induktív és kapacitív elemei különféle rezgő áramköröket képezhetnek a rendszer működése vagy meghibásodása során. Bizonyos energiakörülmények között soros rezonancia jelenségek léphetnek fel, amelyek egyes alkatrészekben súlyos túlfeszültségekhez vezethetnek.

 

12. Megszakító meghibásodás elleni védelem:

 

Ha a rendszerben hiba lép fel, és a hibaelem védőhatása miatt a megszakító meghibásodik, a szomszédos megszakító ugyanazon alállomáson a hibaelem védőműködése révén kioldható. Ha a körülmények megengedik, a csatorna egyidejűleg használható a megfelelő megszakítók kioldására a távoli oldalon, amelyet megszakító meghibásodás elleni védelemnek neveznek.

 

13. Rezonancia:

 

Az ellenállásból, induktivitásból és kapacitásból álló áramkörben, ha az áramforrás frekvenciája és az áramköri paraméterek megfelelnek bizonyos feltételeknek, a reaktancia nulla lesz, és az áramkör ellenállásos viselkedést mutat, a feszültség és az áram fázisban van. Ezt a jelenséget rezonanciának nevezik.

 

14. Átfogó visszazárás:

 

Egyfázisú földelési hiba esetén egyfázisú újrazárást alkalmaznak; fázisok közötti rövidzárlat esetén háromfázisú újrazárást alkalmaznak. Azt az eszközt, amely átfogóan figyelembe veszi ezt a két visszazárási módot, átfogó visszazárási eszköznek nevezzük. Átváltó kapcsolón keresztül történő kapcsolás után általában négy üzemmódja van: egyfázisú visszazárás, háromfázisú visszazárás, átfogó visszazárás és közvetlen kioldás (mindhárom fázist visszakapcsolás nélkül leválasztja bármilyen típusú hiba esetén).

 

15. Automatikus visszazárás:

 

Ez egy automata berendezés, amely a megszakító hiba miatti kioldása után szükség szerint automatikusan visszaállítja a megszakítót.

 

16. Használt elektromos berendezések:

 

Minden olyan elektromos berendezésre vonatkozik, amely feszültség alatt áll, vagy amelynek egy része feszültség alatt áll, és működés közben azonnal feszültség alá kerül.

 

17. Távoli biztonsági mentés:

 

Arra utal, amikor egy alkatrész meghibásodik, és védőeszköze vagy kapcsolója megtagadja a működést, a szomszédos alkatrész védőberendezése a tápellátás mindkét oldalán működik a hiba leválasztására.

 

18. Kompozit feszültség túláramvédelem:

 

Ez a védelmi eszköz, amely egy negatív sorrendű feszültségreléből és egy kisfeszültségű reléből áll, sorba kapcsolva a fázis-fázisfeszültséggel, akkor indul, ha a két relé valamelyike ​​működik, így a túláramrelé is működésbe lép.

 

19. A vonal sorozatvédelme:

 

Ha hiba lép fel a vonalon, egy védelmi eszköz, amely mindkét oldalon mindkét kapcsolót egyidejűleg gyorsan kioldja, a vonal fő védelmeként szolgál. Kritériumként használja a kétoldali megkülönböztető mennyiségek közötti specifikus kapcsolatot.

 

20. Energiaellátó rendszerek dinamikus stabilitása:

 

Az energiarendszer azon képességére utal, hogy az automatikus szabályozók és vezérlőberendezések hatására kis vagy nagy zavarok észlelése után hosszú távon megőrzi a stabilitást.

 

 

 

21. Átfogó parancs:

 

Az ügyeletes diszpécser által egy egységnek kiadott átfogó operatív feladatra utal. Az egyes műveleti tételeket és sorrendet a helyszíni üzemeltetők töltik ki az üzemeltetési jegyekre vonatkozó előírások szerint. A műveleteket az ügyeletes diszpécser jóváhagyása után lehet elvégezni.

 

22. Elsődleges frekvencia szabályozás:

 

Az automatikus beállítási folyamatot egy generátorkészlet szabályozója valósítja meg, amely nem változtatja meg a sebességszabályozó pozícióját. Ez a szabályozás egy differenciálszabályozás, és az első fajta terhelésváltozás okozta frekvenciaeltérést állítja be.

 

23. Másodlagos frekvencia szabályozás:

 

Amikor a teljesítményterhelés megváltozik, az automatikus generátor fordulatszám-szabályozó rendszer által végrehajtott első fokozatú frekvenciabeállítás önmagában nem tudja visszaállítani az eredeti működési frekvenciát. A frekvencia állandó tartása érdekében a kezelő manuálisan vagy automatikusan működteti a fordulatszám-szabályozót, hogy a generátor frekvenciakarakterisztikáját párhuzamosan felfelé vagy lefelé mozgassa, és ezáltal a terhelést az állandó frekvencia fenntartása érdekében állítsa be. Az állandó rendszerfrekvencia fenntartása elsődleges és másodlagos beállításokkal is elérhető.

 

24. Harmadlagos frekvenciaszabályozás:

 

Más néven az aktív teljesítmény gazdasági elosztása. Ez magában foglalja a várható terhelés folyamatos komponensének optimális felosztását a terhelési görbén, a rendszerben különböző erőművek elhelyezését, hogy adott terhelési görbe szerint termeljenek teljesítményt, valamint az aktív teljesítmény terhelés optimális elosztása a különböző erőművek és generátoregységek között.

 

25. Generátor fordulatszám-szabályozó rendszer statikus frekvencia karakterisztikája:

 

Amikor a rendszer frekvenciája megváltozik, a generátor fordulatszám-szabályozó rendszere automatikusan megváltoztatja a gőzáramot vagy a víz áramlását a turbinába, hogy növelje vagy csökkentse a generátor teljesítményét. A generátor teljesítményének frekvenciaváltozások által okozott változását tükröző összefüggést a generátor fordulatszám-szabályozó rendszer statikus frekvenciakarakterisztikájának nevezzük.

 

26. Feszültségcsökkenési terhelés levezetése:

 

A központi pont feszültségének növelése, amikor a terhelés a maximumon van, hogy kompenzálja a vezeték maximális terhelése miatti megnövekedett feszültségveszteséget. Amikor a terhelés a minimumon van, a központi pont feszültsége kissé csökken, hogy a terhelési pont feszültsége ne legyen túl magas. A központi pont feszültség beállításának ezt a módszerét feszültség alatti terhelés levezetésnek nevezik. Maximális terhelésnél a központi pont feszültsége 5%-kal megemelkedik a vezeték névleges feszültségéhez képest; minimális terhelésnél a központi pont feszültsége a vezeték névleges feszültségére csökken, ami általában megfelel a felhasználói igényeknek.

 

27. Állandó feszültség beállítás:

 

Ha a terhelés ingadozása kicsi, azaz a középponti feszültséget magasabban (2%-kal-5%-kal magasabban) tartja a vezeték névleges feszültségénél, és nem módosítja a központi pont feszültségét a terhelés változásával, akkor a terhelésnél a feszültség pont még garantálható. Ezt a feszültségszabályozási módszert állandó feszültségszabályozásnak vagy állandó feszültségszabályozásnak nevezik.

 

28. Túlfeszültség-terhelés levezetés:

 

Ha a terhelésváltozás nagyon kicsi, vagy olyan mezőgazdasági villamos hálózatokban, ahol a feszültség eltérések megengedettek, lehetővé téve, hogy a központi pont feszültsége valamivel alacsonyabb legyen (nem alacsonyabb, mint a vezeték névleges feszültségének 102,5%-a) maximális terhelésnél és valamivel magasabb (nem nagyobb, mint a vezeték névleges feszültségének 107,5%-a) minimális terhelés mellett. Ezt a beállítási módszert túlfeszültség-terhelés levezetésnek nevezik. Ha a meddőteljesítmény-beállító eszközök nem elegendőek, ez a beállítási módszer alkalmazható, de általában kerülni kell.

 

29. Az áramelosztási terv változása:

 

Hivatkozik az áramhálózati diszpécser intézmény azon jogára, hogy megváltoztassák a napi elosztási tervet, ha az elektromos hálózatban különleges körülmények lépnek fel. Ez a jog korlátozott, és nem szabad visszaélni vele komolyságának megőrzése érdekében.

 

30. Transzformátor üresjárati vesztesége:

 

A transzformátor által fogyasztott teljesítmény, amikor a primer oldalon a névleges feszültségen működik. Ez megközelítőleg megegyezik a vasveszteséggel.

 

31. A transzformátor tekercs csatlakozási csoportjának óraábrázolása:

 

A nagyfeszültségű oldali vonali feszültség vektorát használja percmutatóként, fixen "12"-re mutatva, és a kisfeszültségű oldal azonos nevű vonali feszültségének vektorát óramutatóként. A szám, amelyre mutat, a tekercscsatlakozás csoportszáma.

 

32. Transzformátor túlgerjesztése:

 

Ha a feszültség emelkedik vagy a frekvencia csökken, az a transzformátor üzemi mágneses fluxussűrűségének növekedését okozza. A transzformátormag telítettségét transzformátor túlgerjesztésének nevezzük.

 

33. Transzformátor mágnesező bekapcsolási árama:

 

Arra a tranziens áramra utal, amely a transzformátor tekercsében keletkezik, amikor a teljes feszültséget rákapcsolják. Maximális értéke elérheti a transzformátor névleges áramának 6-8-szeresét. A maximális bekapcsolási áram abban a pillanatban lép fel, amikor a feszültség átmegy a nullán a transzformátor indításakor.

 

34. Energiaellátó rendszer:

 

A villamosenergia-termelést, -átvitelt, -elosztást és -hasznosítást alkotó áramtermelés, -átvitel, -átalakítás, -elosztás, -elektromos berendezések és a megfelelő segédrendszerek egységes egészére utal.

 

35. Áramhálózat:

 

Az átviteli, transzformációs és elosztó berendezésekből, valamint a megfelelő segédrendszerekből álló egységes egészre vonatkozik, amely kapcsolatot teremt az energiatermelés és az energiafogyasztás között.

 

 

 

36. Átviteli kapacitás:

 

A maximálisan megengedett átviteli teljesítményre utal (általában a vételi oldalon számítva) két energiaellátó rendszer között vagy egy villamosenergia-rendszeren belül az egyik helyi rendszertől (vagy erőműtől) egy másik helyi rendszerhez (vagy alállomáshoz).

 

37. Fő hálózat:

 

A legmagasabb feszültségű átviteli hálózatra vonatkozik. Kialakulásának korai szakaszában magában foglalja a szekunder feszültségű hálózatot is, amely az elektromos hálózat gerincét képezi.

 

38. Az elektromos hálózat felépítése:

 

Elsősorban a főhálózat bekötési módjára, a regionális villamosenergia-hálózatok áramforrásainak és terheléseinek nagyságára, valamint az összekötő vezetékeken történő áramcsere mértékére vonatkozik.

 

39. Vonaltöltési teljesítmény:

 

A vezetékben a földre jutó kapacitív áram által generált meddőteljesítményt a vezeték töltőteljesítményének nevezzük.

 

40. Kvázi tápáram:

 

Ha a hibás fázist (vezetéket) mindkét oldalról leválasztják, az induktív csatolás és a kapacitív csatolás a nem hibás fázis (vezeték) és a leválasztott fázis (vezeték) között továbbra is áramot biztosít a hibás fázis (vezeték) számára. Ezt az áramot kvázi tápáramnak nevezzük. Ha az értéke nagy, az visszakapcsolási meghibásodást okozhat.

 

41. Túlfeszültség impedancia:

 

Amikor az elektromágneses hullámok az átviteli vonalon egy irányban terjednek, a haladó hullámfeszültség abszolút értékének a haladó hullámáramhoz viszonyított arányát túlfeszültség-impedanciának nevezzük. Értéke az egységnyi vonali induktivitás és a kapacitás arányának négyzetgyöke.

 

42. Természetes erő:

 

A tápvezeték az elosztott kapacitása miatt meddőteljesítményt termel, és a soros impedanciája miatt fogyaszt meddőteljesítményt. Ha egy bizonyos rögzített hatásos teljesítményt továbbítanak a vonalon, ez a két meddőteljesítmény-komponens kiegyenlíti egymást. Ezt a rögzített aktív teljesítményt a vezeték természetes teljesítményének nevezzük. Ha az átvitt aktív teljesítmény kisebb, mint ez az érték, a vezeték meddőteljesítményt küld a rendszernek, ha pedig nagyobb, akkor a rendszer meddő teljesítményét veszi fel.

 

 

 

43. Nagy földelőáramú rendszer:

 

Semleges közvetlen földelési rendszerben, ha egyfázisú földelési hiba lép fel, a földelési rövidzárlati áram nagyon nagy. Az ilyen típusú rendszert nagy földelőáramú rendszernek nevezik.

 

44. Feszültség összeomlás:

 

A meddő áramforrás feszültség jelleggörbéi és a feszültség-meddő teljesítmény sík meddő terhelése metszéspontjának megfelelő üzemi feszültséget nevezzük kritikus feszültségnek. Ha az áramellátó rendszer összes meddő áramforrás-kapacitása maximálisan be van állítva, a rendszer üzemi feszültsége a meddő terhelés folyamatos növekedése miatt folyamatosan csökken. Ha az üzemi feszültség a kritikus feszültségre csökken, a zavarok a terhelési pont feszültségének csökkenését okozzák, így a meddő áramforrás tartósan kisebb lesz, mint a meddő terhelés, és végül a feszültség folyamatosan nullára csökken. Ezt a jelenséget a folyamatos feszültségesés nullára hívják feszültségösszeomlásnak. A feszültség összeomlása jelentős terhelésvesztéssel, akár nagymértékű áramszünetekkel vagy a rendszer szétesésével járhat.

 

45. Gyakorisági összeomlás:

 

A generátor frekvencia jelleggörbéjének frekvenciája és a terhelési frekvencia jelleggörbe metszéspontja megfelel a kritikus frekvenciának. Ha az áramellátó rendszer működési frekvenciája egyenlő (vagy alacsonyabb), mint a kritikus frekvencia, és ha zavarok miatt a rendszerfrekvencia csökken, az a generátor teljesítményét csökkenteni fogja, tovább csökkentve a rendszerfrekvenciát. Az aktív teljesítmény kiegyensúlyozatlansága felerősödik, ördögi kört alkotva, ami a frekvencia folyamatos csökkenéséhez vezet, végül nullára csökken. A frekvencia folyamatos nullára csökkenését frekvencia összeomlásnak nevezzük.

 

46. ​​Gyorsulás visszakapcsolás után:

 

Miután egy vonalon hiba lép fel, a védelem szelektíven működik a hiba leválasztására, majd először újrazár. Ha az újrazárás tartósan megtörténik, a védőberendezés késleltetés nélkül működik, és lekapcsolja a megszakítót.

 

47. Transzformátor kompozit feszültség túláramvédelem:

 

Ezt a védelmet általában a transzformátorok tartalék védelmeként használják. Egy negatív sorrendű feszültségreléből és egy alacsony feszültségű reléből áll, amelyek sorba vannak kapcsolva a fázis-fázis feszültséggel. Ha a két relé bármelyike ​​működik, akkor a túláram relé is működik, elindítva a teljes eszközt.

 

48. Lépésfeszültség:

 

Amikor a villám becsap egy villámhárítóba, a villámáram a szerkezeten lefelé áramlik a földre, így az áram térbeli eloszlása ​​jön létre a talajban, és potenciálkülönbséget generál a szerkezettől különböző távolságokon. Ezt a potenciálkülönbséget lépésfeszültségnek nevezzük. A lépésfeszültség arányos a földbe jutó áram intenzitásával, és fordítottan arányos a földelő szerkezettől való távolság négyzetével.

 

49. Visszavillanó feszültség:

 

Egy alállomáson, ha a villám becsap egy villámhárítót, a villámáram a szerkezeten keresztül lefolyik a földre, nagy potenciált teremtve a szerkezeten az induktivitás és a földellenállás megléte miatt. Ez a nagy potenciál a közelben lévő más berendezésekre vagy vezetőkre való felvillanást okozhat, ami visszavillanásokat és baleseteket okozhat.

 

50. Rendszerhiba:

 

Nagyszabású áramkimaradási balesetek állapota, amelyet a villamosenergia-rendszer stabilitásának tönkretétele, frekvencia összeomlás, feszültség összeomlás, kaszkád visszaverődés vagy természeti katasztrófák okoznak.

 

Rui Du M&E Company, az Ön megbízható professzionális gyártójarelévédelmi tesztelők! Cégünk kiváló minőségű, nagy teljesítményű relévédelmi tesztelők gyártásával foglalkozik. Az energiarendszerek területén kulcsfontosságú a berendezések stabil működésének biztosítása. A Ruidu Company kiváló relévédelmi tesztelési megoldásokat kínál ügyfeleinek professzionális technológiával és kiváló minőséggel. Relévédelmi tesztelőink nemcsak megfelelnek az ipari szabványoknak, hanem szigorú minőségellenőrzésen is átmennek, hogy biztosítsák megbízhatóságukat és stabilitásukat. Legyen szó távolságvédelemről, nagyfrekvenciás védelemről, nulla sorrendű védelemről vagy egyéb összetett védelmi igényekről, termékeink megfelelnek az Ön elvárásainak.