A „három fő” lépés és a „nyolc fő” technika az elektromos berendezések hibaelhárításához!

 

Az elektromos berendezéseket széles körben használják a gyártásban, és elkerülhetetlenek az elektromos hibák. Az elektromos hibák elhárítása komoly kihívást jelent. Az elektromos karbantartó személyzet az elsődleges műszaki erő, amellyel szembesül és megoldja ezt a kiemelkedő problémát. A gyakorlati gyártási alkalmazásokban pontosan azonosítani tudják a hibákat, ezáltal kiküszöbölve az elektromos berendezések normál és stabil működését. Ez egy olyan kötelesség és felelősség, amelyet minden karbantartó személyzetnek teljesítenie kell.

 

 

Hibák tünetei: Az elektromos hibák tünetei változatosak. Például az azonos típusú hiba különböző tüneteket mutathat, és a különböző típusú hibák hasonló tüneteket mutathatnak, ami bonyolultabbá teszi a hibaazonosítást. A hibatünetek azonban az elektromos problémák hibaelhárításának alapvető alapját jelentik, és kiindulópontot jelentenek az elektromos hibák diagnosztizálásához. Ezért a hibatünetek gondos megfigyelése és elemzése elengedhetetlen a legjelentősebb és legjellemzőbb szempontok azonosításához, valamint a hiba előfordulásának időpontjának, helyének és környezeti feltételeinek megértéséhez.

 

 

 

A hiba okának a tünetei alapján történő elemzése kulcsfontosságú az elektromos problémák hibaelhárításában. Ez az elemzés alapvető elektromos és elektronikus elméletekre, az elektromos berendezések felépítésének, elveinek és teljesítményének átfogó megértésére, valamint az alapvető elektromos és elektronikus elméletek gyakorlati hibaforgatókönyvekkel való integrálására támaszkodik. Egy adott elektromos hibának számos oka lehet, de a legfontosabb az, hogy a sok lehetséges ok közül a legjelentősebbet azonosítsuk.

 

 

A hibás hely azonosítása a gazdaságos javítás végső célja és eredménye az elektromos hibák hibaelhárításában. A hiba helyének meghatározása magában foglalja a berendezés hibapontjainak pontos meghatározását, például rövidzárlatokat vagy sérült alkatrészeket. Ez azt is jelentheti, hogy azonosítani kell bizonyos működési paraméterek eltéréseit, például feszültségingadozást vagy háromfázisú kiegyensúlyozatlanságot. Ez a meghatározás alapos vizsgálaton és a hibatünetek részletes elemzésén alapul. Ebben az eljárásban gyakran alkalmaznak különféle módszereket és technikákat, amelyeket az alábbiakban mutatunk be. A gyakorlati tapasztalatok felhalmozása döntő szerepet játszik e feladatok elvégzésében.

 

 

 

 

Ha egy készülék elektromos rendszere meghibásodást tapasztal, tartózkodjon a gyors szétszereléstől. Kezdje az elektromos berendezés meghibásodásának jelenségeinek, folyamatainak, terjedelmének és okainak megértésével. Ismerkedjen meg a berendezés és az elektromos rendszer alapvető működési elveivel, elemezze az adott áramköröket, és értse meg az áramkör különböző szintjei közötti kapcsolatokat. Ismerje meg a jelek eredetét és útját az áramkörön belül. A gyakorlati tapasztalatok és alapos megfontolás felhasználásával készítsen tudományos karbantartási tervet, mielőtt bármilyen szétszerelési tevékenységet folytatna.

 

 

 

 

Az elektromos berendezések alapvetően mind az elektrotechnika, mind a gépészet elvein alapulnak. Ez különösen igaz a fejlett elektromechanikus integrált eszközökre, ahol a mechanikai és az elektronikus alkatrészek funkcionálisan együttműködnek, és két egymással összekapcsolt részből álló integrált rendszert alkotnak. A mechanikai alkatrészek meghibásodása gyakran hátrányosan befolyásolhatja az elektromos rendszert, és számos elektromos alkatrész működésképtelenné válik. Ezért elengedhetetlen, hogy ne vezessenek félre a felszíni jelenségek. Amikor az elektromos rendszerek problémákkal szembesülnek, nem minden hiba kapcsolódik kizárólag az elektromos szempontokhoz; ezek a mechanikai alkatrészek hibás működésének következményei lehetnek. Ezért a mechanikai rendszerhibák elhárítása először, majd az elektromos problémák megoldása gyakran sokkal hatékonyabb eredményeket hoz, és kevesebb erőfeszítéssel többet ér el.

 

 

 

A hibák elhárításában kezdje a legegyszerűbb, legegyszerűbb módszerek és technikák használatával, amelyek az Ön szakértelmén belül vannak, mielőtt bonyolultabb és precízebb megközelítésekhez folyamodna. A problémák megoldása során először a nyilvánvaló, látható és gyakran előforduló hibákat kell kezelni. Ezután kezelje a nagyobb kihívást jelentő és ismeretlen nehézségeket, amelyek magasabb szintű szakértelmet és problémamegoldó készségeket igényelnek.

 

 

Az elektromos berendezésekben gyakran előforduló hasonló típusú hibákat „gyakori problémáknak” nevezzük. Elterjedtségük miatt a felhalmozott tapasztalat általában bőséges, ami lehetővé teszi a gyors megoldást. Ez lehetővé teszi, hogy energiát és időt a kevésbé gyakori, nagyobb kihívást jelentő és sajátos problémák megoldására összpontosítson. Az eljárások egyszerűsítésével és a hatókör szűkítésével a hibaelhárítási sebesség megnő.

 

 

A „külső” kifejezés az elektromos berendezések külsején, a tömítéseken vagy burkolatokon túl látható különféle kapcsolókra, gombokra, aljzatokra és kijelzőkre vonatkozik. A „belső” a külső burkolaton vagy a zárt burkolaton belüli nyomtatott áramköri lapokra, alkatrészekre és különféle csatlakozó vezetékekre vonatkozik. Az első külső hibakeresés, majd a belső kezelés folyamata magában foglalja az elektromos berendezés paneljén található kapcsolók, gombok és gombok használatát az ellenőrzéshez és beállításhoz anélkül, hogy szét kellene szerelni az eszközt. Ezzel a hibaelhárítási kör leszűkül. A kezdeti erőfeszítések a külső alkatrészek okozta hibák kiküszöbölésére irányulnak, ezt követi a belső meghibásodások elhárítása, a szükségtelen szétszerelés minimalizálása érdekében.

 

 

Először is végezzen karbantartást az elektromos berendezésen, amikor az áram ki van kapcsolva; majd végezzen karbantartást az elektromos berendezésen, amikor a tápfeszültség be van kapcsolva. Sok meghibásodott elektromos berendezés javítása során nem lehet azonnal bekapcsolni az áramot, ellenkező esetben a hiba hatóköre mesterségesen kibővül, több alkatrész ég el, és indokolatlan veszteségek keletkeznek. Ezért mielőtt a hibás gépet bekapcsolná. Először mérje meg az ellenállást, és tegye meg a szükséges intézkedéseket, mielőtt karbantartás céljából bekapcsolja.

 

 

Ha bármely elektromos rendszerben egy közös áramkör meghibásodik, az energia és az információ nem továbbítható vagy nem osztható el meghatározott dedikált áramkörökbe. A dedikált áramkörök funkcionalitása és teljesítménye ekkor veszélybe kerül. Például, ha egy elektromos eszköz tápellátása meghibásodik, az egész rendszer nem tud normálisan működni, és lehetetlenné válik az energia és az információ továbbítása különböző dedikált áramkörökhöz. Ezért a közös áramkörök hibaelhárítási sorrendjének követése a dedikált áramkörök előtt lehetővé teszi az elektromos berendezések hibáinak gyors és pontos megoldását.

 

 

Az elektromos berendezések hibái különböző formában és formában jelentkeznek, és számtalan sajátosságot mutatnak be. Bármilyen hibás elektromos eszköz hibaelhárításának befejezésekor elengedhetetlen, hogy a hibatüneteket, -okokat, hibaelhárítási folyamatokat, technikákat és betekintéseket egy erre a célra szolgáló notebookba dokumentálja. Ezáltal az elektromechanikai alapelvekkel kapcsolatos sokrétű elméleti ismeretek elsajátítása és elsajátítása, a különféle villamos berendezések működési elveinek megismerése, értékes karbantartási tapasztalatok halmozódása lehetséges. A személyes tapasztalatokat elméleti útmutatás mellett elméleti szintre emelve a konkrét hibák pontosan és gyorsan elemezhetők, ami lehetővé teszi a hatékony hibaelhárítást. Csak ezen a folyamaton keresztül lehet szakértelmet fejleszteni az elektromos hibák hibaelhárításában.